A baba iszonyatosan cuki, és még annál is cukibb, amikor reggel mohón szopizik. És biztos majd nagyon fognak hiányozni ezek a pillanatok, de ettől még én már most alig várom, hogy vége legyen a szoptatós időszaknak.

Talán mert nincs sikerélményem, talán mert állandóan rettegek az ítélettől, vagy csak pusztán mert annyira borzasztóan fáj. De én ezt nem tudom élvezni. Próbáltam, nem megy. Nyűg az egész. A két óránkéntl ébresztgetéssel, a szájpenésszel, a magamrahagyottsággal, mindennel.